Léteznek társadalmak, ahol az állami tisztviselők szolgálják az embereket és léteznek olyanok is, ahol uralkodnak rajtuk. Egyes népeknél rendőrök és katonák parancsolnak rendet, másoknál az erkölcs, amelyet az ember apjától és anyjától tanult.

Vannak társadalmak, ahol, ha elejtesz egy pénzzel teli erszényt az utcán, akár másnap is megtalálod a rendőrségen, mert ilyen a neveltetésük az embereknek, de vannak olyan társadalmak, többek között hazánk is, ahol, ha nem zárt eléggé a zsebed, kilopják belőle az értéket.

Vannak emberek, akik hisznek Istenben, vannak emberek, akik többen is, és vannak, akik egyben sem. Aki hisz bízik abban, hogy a szentkönyvek leírásai nem mesék, hanem igazak, s az sok-sok ember, akik bennük szerepel, nem akarja őt becsapni. Az „okosok” ostobának néznek komplett társadalmakat és embereket, akik ledokumentáltak eseményeket, és abban is trükköket vélnek felfedezni, amit esetleg megtapasztalnak.

Az ember eljutott a holdra, űrjárművei folyamatosan szelik az űr óceánját, azonban sok társadalmában a közútjai földutak, félméteres kátyúkkal. Fejlett városaiban színes monitorok sokasága teríti az információkat naponta a közönségnek, egyes népes társadalmak vidéki helyein nincs sem telefon, sem más eszköz, amivel az emberek kommunikálhatnak egymással. Európában és Amerikában természetes az ember bőrszínének különbözősége, vannak helyek, ahol órákon át néznek egy turistát, ha arra téved, mert még az idősek sem láttak fehér embert.

Vannak emberek, akik vagyona több milliárdra tehető, luxus villák, luxus jaktok várják őket szerte a világban, s vannak, akiknek a napi megélhetés is komoly erőfeszítéseket okoz, házaik bármely pillanatban rájuk omolhatnak az elavultság miatt.

A „fejlettebb” társadalmak ivóvízzel öntözik a kertjüket, a föld egyes részein a víz olyan fertőzött, hogy emberek ezrei halnak meg miatta naponta. A civilizációban két-három, sőt több adagnyi ételt dobnak el naponta egyes családokban, míg párezer kilométerre onnan arat az éhhalál.

Elgondolkodtál-e azon, ha ember és ember között ekkora az elválasztottság, akkor mekkora lehet az Isten és ember között. Az emberi önzés nemcsak egyéni, de társadalmi szinten is kimutatja természetét. Az emberiség felemelkedése csak akkor következhetne be természetes úton, ha a népek felsőbb (lelki) célok érdekében egymással karöltve, egymást támogatva jutnának az EGYSÉG egyre magasabb szintjére. Az elválasztottság azonban ítéletet hoz a népek fejére, hiszen minden békétlenségnek és háborúnak ez az alapja. Isten úgy rendezte a föld népeit, hogy mindegyiknek meglenne a maga magasztos szerepe a föld fejlődésében, azonban a társadalmi ego ezt nem veszi észre, inkább magasabbrendűség elvén fordul az elesett népek felé.