Boldogság. Valamennyi létező közös vágya. Elérésének útvonalai sokszínűek, egyénenként, társadalmi és vallási beállítottságtól függően különbözhetnek, de igénye mindenkiben közös.

A wikipédia megfogalmazása szerint: „A boldogság pozitív érzelmekkel jellemezhető mentális állapot, amely a megelégedettségtől az egészen intenzív örömérzésig terjedhet.”

A boldogság egy tudatállapot, melynek elérése minden ember számára közös cél. És nem, mint kötelező és elvárható törekvés. Azonban minden ember lelke legmélyén vágyik egy békés, tartós, állandó állapotra, melyet átszőnek a derűnek és az örömnek a megnyilvánulásai.

Ahányan vagyunk, annyiféleképpen közelítjük meg a boldogságot. A védikus 4 életcél közül van, akit az anyagi gyarapodás tölt el örömérzettel. Tartós boldogságot azonban az anyag nem adhat, hiszen az múlandó és nem állandó. A kapcsolatokban való elmélyülés, a család és a gyermekvállalás sok derűs pillanatot tartogatnak ugyan, de az ember nem teheti függővé boldogságát egy másik embertől Mert az ember mindig léphet olyat, amitől a másik ember kibillen lelki egyensúlyából.

Mi adhat akkor tartós boldogságot?

A boldogsághoz vezető úton az ember szembenéz önmagával, legnagyobb félelmeivel és hiányosságaival. Sokszor megfeledkezik az ember arról, hogy mielőtt fényt akar gyújtani lelkében, előbb ki kell takarítani azt, hogy a fény mindenhova akadálytalanul tudjon áramolni és ragyogni. A takarítás a lelki méregtelenítés gyakorlatával, a megbocsájtás folyamatával kezdődik és azzal is megy végbe. A megbocsájtásról már számos írásban értekeztünk itt az ayurvedika.hu hasábjain.

Első lépésként gondold végig, akarsz e boldog lenni? Sokszor ennél az első kérdésnél már megtorpanunk. Hiszen ki ne akarna az lenni? De miért nem váltunk eddig boldoggá?

Második lépésként elgondolkodtató, milyen akadályai vannak a boldogság elérésének. Hiszen senki nem köt gúzsba és mondja azt, hogy ez nem lehetséges. Mindig az ember az, aki dönt az adott pillanatban a boldogság mellett vagy éppen ellene. Dönt ellene, amikor a haragot választja, vagy irigy valakire, vagy éppen elfojtja saját akaratát a másoknak való megfelelési törekvése miatt.

Ha felismertük az akadályt, akkor jön a következő kérdés: ha én szabtam az akadályt, leépíthetem e azt? Természetesen! Minden azon múlik, mennyire vagyok képes beáldozni a haragomat, a békétlenkedéseimet egy jobb jövő, egy boldogabb lét érdekében.

Az Ayurvéda tanításai szerint az embernek egyedül a Szattva tudatállapota hozhat tartós elégedettséget. A szattva állapota a vágy és tagadásmentesség állapota. Az embernek a boldogság elérése érdekében törekednie kell feldolgozni legnagyobb félelmeit, azokat megbocsájtással és pozitív, építő képzetekkel felváltani. Törekednie kell legnagyobb függőségeinek, vágyainak a lezárására, hiszen a vágy, mint báb rángatja bele az embert a nagy kísértésekbe. Amikor a tudatról leomlik e két, ellentétes irányba húzó erő, felsejlik benne önmaga tiszta képe. Tudja ki ő, mit szeretne, milyen eszközöket kell mozgósítania ennek elérésére.

Az emberi élet nem egy színjáték, amit valaki felülről irányít – sokan gondolják ezt. Az emberi létet képzetek sűrű szövevénye hatja át. Képzetek a jó életről vagy éppen az élet nehéz mivoltáról, képzet arról lehetünk e egyáltalán boldogok. Az ember önmaga felel a tudatában ható elfogadott igazságokról. Ha a boldogság, mint erős hit benne él az emberben, akkor tetteit is ennek megfelelően irányítja majd.

Ha a boldogságot személytől várjuk, akkor sohasem lehetünk boldogok. Az emberekkel a kapcsolat megszakadhat, útjaink elválhatnak, egy haláleset elragadhatja az oly kedves személyt, így vele együtt veszik el a boldog tudat is.

De a fókuszt az ember helyezheti állandó és örökérvényű dolgokra. Keresheti a boldogságát Istenben, ráhagyhatja valakire azt, aki sokkal jobban ismeri az oda vezető utat. Keresheti a világ megismerése által, melynek során mindenki képes megismerni magát, tapasztalatokat szerezni és tanulságokat levonni a létről, melyek formálják saját elméjét is.

Egy haldokló betegekkel foglalkozó nővér feljegyzései szerint a haldoklókat az alábbi dolgok foglalkoztatják elmúlásuk előtt, mint be nem teljesített és vágyott dolgok: több idő a barátokra, a saját igények és vágyak felvállalása, kevesebb munka, több figyelem a családra és a gyerekekre. Ezek azok az életet átszövő folyamatok, melyek elragadhatják az embert a saját céljaitól.

Boldog akkor lehetsz igazán, amikor a kint és a bent egyforma. Ahogy az Ayurvéda mondaná, megvalósul benned a Pinda-Brahma alapelv. Cselekedeteidet, gondolataidat, szavaidat mind aszerint formálod, amiben és ahogyan hiszel. Tudatodban béke van, nem hagyod, hogy félelmeid és vágyaid egymásnak esve zűrzavart okozzanak. Törekedj a megértésre, a megbocsájtásra, elfogadásra, a ragaszkodásaid levetésére.

Akarj boldog lenni! De ne hagyd, hogy ez a vágyad egy távoli jövőre irányuljon. Tegyél meg ma mindent azért, hogy az lehess!