Az ayurvéda elvei szerint a prakruti határozza meg az ember lelki és testi tulajdonságait. Az ayurvedika.hu olvasói számára minden bizonnyal körvonalazódtak már az ayurvédikus testtípusok, Prakrutik jellemvonásai és sikerült mindenkinek beazonosítania, hogy melyik dosha vagy doshák képviseltetik magukat dominánsabban a szervezetében. A jelenlegi írás az ayurvédikus személyiségeket boncolgatja és mutatja be mélyrehatóbban.

Az őselemkről szóló cikksorozatot a földelemmel folytatjuk. Az Ayurvéda filozozófiája szerint a földelem alatt természetesen nem a hagyományos értelemben vett földet, mint anyagot értjük, hanem annál lényegesen tágabban értelmezzük azt. Annak érdekében, hogy a földelem természetét képesek legyünk megérteni, a tűzelemről szóló cikkben alkalmazott tartalmi tagolást választjuk.

Az Ayurvédában az őselemek tulajdonsága eltér a tudomány által meghatározott tulajdonságaitól, az ayurvéda az egyes elemek tulajdonságait kiterjeszti és azok természetét vizsgálja. Ennek következtében vannak azonos tanok az elemekkel kapcsolatos tudományban, de jó, ha az ember vigyáz, le ne egyszerűsítse az ayurvédikus elveket, mert hamar tévútra tévedhet..

Az öt elem (föld, a víz, tűz, levegő és az éter) nem csak az ayurvéda, de az ayurvédából származó legtöbb gyógyászati tudomány (pl.: kínai orvoslás) alapja is. Sokan foglalkoztak már az öt elem misztériumával, ha az interneten körbenéztek biztosan sok írást találtok róluk, én viszont egy egészen más aspektusból szeretném megvilágítani őket. Ezt a cikket majd követik az egyes elemek részletes elemzése is.

A szattvikus tudatú embereket is érik ugyanazok a testi-lelki hatások, mint minden embert, azonban ők képesek ezeket a hatásokat tudatosan kezelni és függetleníteni magukat azok hatásaitól. Tudati szinten ez a megbocsátásra való képességtől függ. Az ayurvéda szerint testi szinten ez az elengedés a "malák", azaz a test végtermékei (széklet, vizelet, izzadság) formájában jön létre, amelyekben a test megszabadul minden olyan anyagtól, amelyet nem képes az életért hasznosítani.

A radzsasz az élet mozgékonysági alapelve, amely a többi gúnához hasonlóan megtalálható kisebb-nagyobb mértékben minden létezőben. Az ember is megtalálja magában ezt a princípiumot, hiszen minden, ami az embert mozgásra, változtatásra ösztönzi, az a radzsasz egy-egy megjelenési formája. A radzsasz növeli az egyes doshákat a szervezetben, ugyanakkor azok egyensúlyának elvesztéséhez is vezet,  hiszen gyakran nem minden doshát ér egyforma hatással a radzsasz ereje.

A tamasz az élet sötét princípiuma. Jellemző aspektusai a nem tudás, az összehúzódás, kötöttség, merevség, nehézség, öntudatlanság. A tamasz ennél fogva csökkenti a doshákat, illetve azok egyensúlyának elvesztéséhez vezet. A csökkent doshák az életerő elvesztéséhez, az egyensúly elvesztése pedig lelki-testi betegségeket okozhat. Mik vezethetnek a tamasz felemelkedéséhez?

A szattva felemelkedése (uralkodása) az ember tudatának a felszabadulását, a doshák megerősödött és kiegyensúlyozott állapotát, az egységérzetet, illetve a testi-lelki egészséget jelenti. Sok hívő ember sokféle dolgot tesz annak érdekében, hogy az kedves legyen Istennek, azonban legtöbbjük nem érti, hogy ezek a cselekedetek leginkább értük vannak, éppen a bennük levő szattva (világosság) felemelkedéséért.

Az élet kerekei a csakrák. Ezek az átlag ember számára szabad szemmel nem látható erőtölcsérek mostanság igen az ezoterikus emberek központjába kerültek, csakúgy mint az ember aurája, amely nem más, mint a test finomabb rétegei, amelyet az átlag ember szabad szemmel szintén nem lát. Az aura színe és a csakrák működése szorosan összefüggő dolog, természetesen azoknak az embereknek, akik valóban látják, sok hasznos dolgot elárul, mégis szeretném ha pontosítanánk az ezzel kapcsolatos valóságot.

Amikor a portálon lévő cikkeket olvasod, lehetséges, hogy arra gondolsz, mi köze mindennek az Ayurvédához. A létezésben, világegyetemben minden mindennel összefügg, soha semmi nincs önmagában való, csak maga az Egy, aki oszthatatlan. Csak az elkülönültség illúziója által fogvatartott szemlélő nem látja az összefüggéseket. Az isteni igazságokat kereső, figyelmes szemlélő azonban ezeknek az összefüggéseknek az ismeretében felszabadul az illúzió alól és világok vándora lesz, akit nem köt semmilyen hamis törvény. Aki viszont nem érti a titkot, arra a törvény súlyos ítéletként nehezedik.