Aki nem ismeri Istent, az korlátokat tanít neked, ezáltal válik az ördög szolgájává. Aki ismeri az Istent, azt is meg tudja mondani, hogyan szabadulj fel korlátaid alól. A szabadság azonban nem a "nem cselekvésben" van. 

Minden nap eldöntheted, hogy abban hiszel-e –akár rokonaid és barátaid tanácsára is-, hogy gonosz cselekedeted helyes volt, vagy abban, hogy jobb, ha belátod annak helytelenségét, megbánod és nem követed újra el.

Vigyázz! Ha te, aki hit nélkül élsz, olyan "igazságot" tanítasz nekem, amelyben magad sem hiszel, pusztán megszokásból, vágyból és félelemből cselekszed azt, azt gondolom rólad féleszű vagy, és arra sem méltatlak, hogy szóbaálljak veled. Ha olyan "igazságot" követsz és tanítasz nekem, amely a megtévesztésből van, téged sem tesz boldoggá, azt gondolom rólad tudatlan vagy, de méltó a megigazításra. Ha azonban az igazság, amelyben hiszel boldoggá tesz téged és ezt megfigyelem rajtad, követni foglak, bármerre is menj. Az erkölcs nem más, mint a hited és a cselekedeteid összhangja. Csak akkor nem ad megbotránkozást a többi embernek, ha őszintén követed azt, amiben hiszel.

"Nem loptam, nem csaltam, nem öltem embert, nekem nincs bűnöm!" - De van, hiszen most is hazudsz, az ember bűne a kettőségben lakozik, bármi is annak az oka. Minden ember bűnös, aki az anyagi léthez ragaszkodik, mert az anyagi lét nem a saját természete, hanem a nem tudásának az eredménye. A bűn azonban már az igaz törekvéssel is megszűnik.